2025 szeptemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Széchenyi István Egyetem közös szervezésében valósult meg az „Az 5G ismeretsége és jövője Magyarországon” című szakmai workshop, amely az 5G technológia hazai elterjedésének és iparági alkalmazásainak helyzetét, lehetőségeit és kihívásait vizsgálta. A rendezvény a két intézmény hosszú távú stratégiai együttműködésének egyik mérföldköve volt, amelynek célja a magyarországi 5G-ökoszisztéma elterjedésének támogatása, valamint az ipari, egészségügyi, agrár- és logisztikai szektorokban rejlő 5G felhasználási lehetőségek feltérképezése.
Az együttműködés célja
Az NMHH és a Széchenyi István Egyetem közös felmérésének célja annak feltérképezése volt, hogy a különböző hazai vertikumok hogyan viszonyulnak az 5G technológiához, mennyire ismerik annak lehetőségeit, képességeit és milyen nehézségeket, akadályokat látnak a gyakorlati bevezetés során. A vizsgálat emellett arra is rámutatott, hogy a vállalati digitalizációt, vagy a meglevő vezetékes infrastruktúra kiváltását milyen feltételek mentén tudja az 5G támogatni?
A szakmai munka háttere és megközelítése
A felmérés kvalitatív megközelítésben, félig strukturált interjúk formájában zajlott, amely során a Széchenyi István Egyetem szakmai munkacsoportja több kulcsfontosságú vertikum képviselőivel készített mélyinterjúkat. A beszélgetések olyan területeket érintettek, mint az ipar 4.0, az autonóm járműipar, az egészségügy, a mezőgazdaság, a mobilszolgáltatás, valamint a logisztika és szállítmányozás. A felmérést a Széchenyi István Egyetem részéről Dr. Eisingerné Dr. Balassa Boglárka, a szakmai munkacsoport vezetője irányította, munkáját pedig Dr. Gyurián Nagy Nikolett és Koteczki Réka szakértők segítették. Az NMHH részéről a szakmai együttműködésben Kollár Péter, Kiss Tamás Imre, Csóka János, Ludányi Arnold és Dr. Vári Péter vettek részt, akik a hatósági, szabályozási és technológiai oldalról járultak hozzá a projekt sikeréhez.
Fotó: Koteczki Réka
Az 5G jelenlegi helyzete Magyarországon
Magyarországon az 5G technológia elterjedése az elmúlt években dinamikusan haladt, de a gyakorlati felhasználás szintje továbbra is vegyes képet mutat. Az országban mindhárom nagy mobilszolgáltató — a Yettel, a Magyar Telekom és a One — elindította 5G-hálózatait, a magyarországi lakosság több mint 80%-ának már elérhető az új generációs szolgáltatás. Ugyanakkor a vertikumok általi felhasználások elterjedése még korai fázisban tart, főként pilot- és tesztprojektek szintjén. A lakossági szegmensben a mobil internet a leggyakoribb 5G felhasználás. Az egyik magyarországi mobilszolgáltatónál a mobilinternet mellett – kihasználva az 5G által biztosított nagy adatsebességet – állandó helyű, vezeték nélküli internet-hozzáférést (Fixed Wireless Access) is biztosít az előfizetőinek. A felhasználók számára a legnagyobb előnyt jelenleg az 5G által biztosított gyors adatátvitel jelenti, amely a streaming vagy távmunka területén érzékelhető leginkább.
A vertikumok felhasználási területein azonban az 5G bevezetése még szigetszerűen és kísérleti formában zajlik. Néhány nagyvállalat, intézet és egyetem már elindított saját privát (campus) hálózatokat, amelyek lehetővé teszik a zárt, biztonságos és dedikált adat kommunikációt gyártósoroknak, robotoknak vagy szenzoroknak. Az egyik ilyen úttörő példa a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja, ahol az autonóm járművek fejlesztéséhez és teszteléséhez alkalmazzák az 5G alapú kommunikációt, illetve mosonmagyaróvári Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontja, ahol precíziós mezőgazdasági rendszereket támogat a technológia.
Az egészségügyi intézmények körében az 5G iránti érdeklődés nő, de a tényleges bevezetés előtt több feltételnek is teljesülnie kell. A kórházak jelenleg elsősorban a vezetékes hálózatokra támaszkodnak, és az 5G-re potenciális alternatívaként tekintenek, különösen ott, ahol a vezetékes infrastruktúra elavult vagy nehezen fejleszthető. Az 5G privát hálózatok és a távdiagnosztikai megoldások jelenthetik az első áttörési pontokat.
A szakmai munka fő megállapításai
A workshophoz kapcsolódó szakmai munka legfontosabb eredménye, hogy az 5G technológia ismertsége a szakmai szereplők körében alapvetően magas, de a gyakorlati alkalmazás szintje és intenzitása iparáganként eltérő. Az interjúk alapján minden szektorban megjelenik az 5G felhasználása iránti nyitottság, de a technológia bevezetését különböző tényezők lassítják – elsősorban a finanszírozási korlátok, az országos 5G hálózati lefedettség területi egyenlőtlenségei és a digitális kompetenciák hiánya.
- Az ipar 4.0 területén az 5G ismertsége és elfogadottsága erős, de a vállalatok többsége egyelőre Wi-Fi alapú rendszereket használ. Az 5G technológia gyakorlati bevezetését akadályozza a gyárépületek fizikai szerkezete (például vastag épületfalak), valamint a szolgáltatói díjcsomagok magas költsége. A gyártási környezetben az 5G leginkább a biztonsági hálózati tartalék, illetve a távoli karbantartás területén jelenik meg.
- Az egészségügyi intézmények körében az 5G iránti érdeklődés nő, de a tényleges bevezetés előtt több feltételnek is teljesülnie kell. A kórházak jelenleg elsősorban a vezetékes hálózatokra támaszkodnak, és az 5G-re potenciális alternatívaként tekintenek, különösen ott, ahol a vezetékes infrastruktúra elavult vagy nehezen fejleszthető. A privát 5G hálózatok jelenthetik az első áttörési pontokat. A legnagyobb potenciál az 5G által biztosított alacsony késleltetésben rejlik, amely kulcsfontosságú a távgyógyászat, a robotsebészet és a valós idejű adatátvitel szempontjából. Az egészségügyben az 5G privát hálózat bevezetését a jövőben egy lehetséges iránynak tartják, de a finanszírozás és az adatbiztonsági kérdések továbbra is jelentős akadályt képeznek.
- A mezőgazdaság területén már működnek kísérleti projektek, ahol az 5G-t precíziós gazdálkodási rendszerek támogatására használják. Ezekben a projektekben az 5G lehetővé teszi a szenzoradatok valós idejű gyűjtését, feldolgozását, a gépek és drónok koordinált működését, valamint az automatizált döntéshozatalt.
- A mobilszolgáltatói szektor az 5G legfejlettebb hazai felhasználója, ahol az új generációs hálózat már a lakossági és üzleti szolgáltatások szerves részévé vált. A szolgáltatók az 5G-t nemcsak a sebesség növelésére, hanem új üzleti modellek kialakítására is használják, például hálózatszeletelésre, privát hálózatokra vagy peremhálózati (edge computing) megoldásokra.
- A logisztika és szállítmányozás esetében az 5G lehetőséget teremt az automatizált járművek, a drónos kézbesítések és az intelligens raktározás fejlesztésére, de Magyarországon ezek még kezdeti stádiumban vannak.
Az együttműködés során szerzett tapasztalatok szerint az iparágak között három fő hasonlóság figyelhető meg: (1) minden szereplő felismeri az 5G technológia stratégiai jelentőségét, (2) az egészségügy, oktatás, területén történő felhasználás infrastruktúra-fejlesztéshez külső (állami vagy EU-s) támogatásra lenne szükség. (3) Az 5G vertikális felhasználás elterjedésének gyorsítása érdekében fontos tényező az edukáció, vagyis az 5G képességeinek és előnyeinek tudatosítása a potenciális felhasználók körében. A felhasználásbéli különbségek pedig abban mutatkoznak, hogy míg a szolgáltatói és kutatói szféra aktívan fejleszt és tesztel, addig az ipari és egészségügyi szereplők inkább megfigyelő, előkészítő fázisban vannak.
Összességében elmondható, hogy az 5G technológia Magyarország területének nagy részén már elérhető, de társadalmi-gazdasági értelemben az 5G felhasználása még nem érte el azt a szintet, mint amit a benne rejlő potenciál lehetővé tenne. Az infrastruktúra fejlődik, azonban a vállalati és intézményi oldalról még hiányzik az a stratégiai szemlélet, amely az új technológia integrálását hosszú távon támogatná. A legnagyobb kihívást továbbra is a beruházási költségek, a vidéki lefedettség hiánya, valamint a szakmai és az adatbiztonsági előírások – további fejlesztésének szükségessége jelentik. A workshop egyik legfontosabb tanulsága, hogy az 5G technológia felhasználásának elterjedése nem pusztán technológiai, hanem stratégiai, gazdasági és oktatási kérdés is. A siker kulcsa a tudásmegosztás és a szakmai párbeszéd erősítése a mobil szolgáltatók és a vertikumok között, amelyhez az NMHH és a Széchenyi István Egyetem partnersége kiemelten hozzájárulhat. A felmérés legfontosabb megállapításai alapot biztosíthatnak jövőbeli pilotprojekteknek, szabályozási javaslatoknak és oktatási programok kidolgozásának, amelyek elősegíthetik, hogy Magyarország az 5G technológia felhasználása terén is versenyképes és innovatív szereplővé váljon a nemzetközi színtéren.