Számos alprojekt már használható prototípust tud bemutatni a fejlesztett termékekből – ez derült ki az egyetem modellváltását megalapozó FIEK projekt szokásos negyedéves tájékoztató eseményén, ahol a közönség zárt körben meg is tekinthette az alkalmazások demó verzióját. A státuszjelentésekből látszik: mindenki jól halad a munkával, sőt, nem egy esetben már az elkészült megoldások piacosításán gondolkodnak.
Sokszor írtunk korábban a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) projekt aktuális állásáról,
hátteréről – legutóbb januárban az elkészült új épületeket mutattuk be. Ezúttal a soron következő
projekttájékoztató eseményen jártunk, ahol az összes alprojekt felelőse beszámolt a részeredményekről. Az
alábbiakban ezeket vettük sorra.
Vezetéknélküli telekommunikáció
A Drotár István vezette Vezetéknélküli telekommunikáció alprojekt az 5G technológiai kihívásaira ad válaszokat.
A megvalósítás két részterületből áll. Az egyik a „tiszta levegő” koncepció, ahol egy olyan eszközt terveznek,
amely alkalmas például gyártói-termelői környezetben a nagyszámú eszközhasználatból fakadó interferenciák
kiküszöbölésére. A Rasberry Pi platformon fejlesztett alkalmazás olcsón és hatékonyan képes a szabad
felhasználású frekvenciasáv monitorozására, valamint a sávzavartatás megszüntetésére. A fejlesztő kollégák
bemutatták a prototípust, amelyet a következő időszakban tovább fognak tesztelni, finomítani.
A másik „szkóp” a vezeték-nélküli kommunikációt megvalósító fizikai eszköz, a meta-anyag antenna.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy új gyártástechnológiával kisebb méretű és hatékonyabb antennákat
fejlesztenek (a kutatás célja, hogy nagyobb területet lehessen lefedni illetve több előfizetőt lehessen egyidejűleg
kiszolgálni). Ezek az eszközök már az 5. generációs mobilhálózatok kiszolgálására is alkalmasak lesznek. Az
antennák tervei készen állnak, ezeket szimulációs környezetben vizsgálják; már csak annyi a feladat, hogy
augusztusig előkészítsék őket gyártásra.
Elektromobilitás
Ahogy Dr. Vajda István beszámolójából kiderült, a FIEK projekt keretében létrejött egy sokoldalú, ütőképes
csapat, amely képes egy villamos gép hajtási rendszerének komplett tervezésére. „Eljutottunk odáig, hogy meg
tudjuk csinálni a saját motorunkat, amely a saját szellemi tulajdonunkat képezi” – újságolta a fejleményeket az
alprojekt felelőse.
„A kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy a legfőbb feladatunk Audi villamosautó gyártását támogatni. Ennek
eredményeképpen, úgy néz ki, meglesz az első megbízásunk is. A motor állórész-szigetelésvizsgálatába
szeretnének minket bevonni” – avatta be a közönséget Dr. Vajda István, aki azt mondta, hogy bár az Audi a
legfőbb partnerük, nem csak velük állnak kapcsolatban, hanem más érdeklődő cégekkel is.
Az alprojektben egyébként olyan témákkal foglalkoznak a kutatók, mint a villamos motorok gyártásközi
ellenőrzése, a motorok melegedésének vizsgálata, akkumulátorok mérése, géphajtásrendszerek diagnosztikája
vagy éppen egy saját villamosgép-hajtás megkonstruálása.
Kiberfizikai rendszerek
Dr. Kovács János kifejtette, hogy a világ abba az irányba megy, hogy a környezetünkből származó adatok
feldolgozásával egyre több, az ember létét, munkáját egyszerűsítő megoldás születik. A Kiberfizikai rendszerek
címet kapott alprojekt ezt a fontos területet aknázza ki.
„Kifejezetten termékfejlesztés az alprojekt célja. Amikor elindultunk, kitaláltunk pár terméket, de a fejlesztés
során ezek kiegészültek új lehetőségekkel” – mondta Dr. Kovács János. Példaként említette, hogy a szerszám
nyomkövető alkalmazáshoz sok képfeldolgozó algoritmus kapcsolódik, amelyeket külön is fel lehetne
használni – vagy akár ezekből kiindulva új eljárások, módszerek jöhetnek létre.
Mint elhangzott, tervezett termékeik többsége újszerű, innovatív, eredeti megoldás. Ezek közül kiemelendő az
autonóm kiszolgáló egység nevet kapott robot, amely tulajdonképpen egy logisztikai segéd lesz majd
kórházakban, amely képes lesz gyógyszert vagy ételeket szállítani a betegekhez, ezáltal automatizálva a kórházi
személyzet munkáját. Ennek működéséről egy rövid bemutató videót is láthattunk.
KKV-k nemzetközi versenyképességét támogató szolgáltatások fejlesztése
Bár végső soron az összes tervezett kompetencia központ a helyi és regionális vállalkozások igényeit tervezi
kielégíteni, van egy kitüntetett FIEK alprojekt, amely kizárólag erről szól. Azt szeretnék elérni
végeredményként, hogy a Menedzsment Campus munkatársai egy komplex szolgáltatási portfóliót tudjanak
kínálni a cégeknek. Ebbe beletartozik az egyszerű tanácsadástól kezdve a szakmai továbbképzéseken át termékés
szolgáltatásfejlesztési kooperáció is. A másik része az alprojektnek, hogy olyan kutatói potenciált terveznek
kialakítani, amely a KKV-k területén nemzetközi szintű tudományos publikációkat tesz közzé, ezzel is segítve a
hazai KKV szektor fellendülését.
Dr. Komlósi László, az alprojekt vezetője tájékoztatásából megtudhattuk, hogy a jövőbeni szolgáltatásokhoz
szükséges tudás megalapozása zajlik. Ennek érdekében megszerezték a know-how-t, azaz a nemzetközileg
egyik legismertebb innovációs folyamat-módszertant, a FORTH módszert. „Sikerült a Human Telex Consulting
Kft.-vel megállapodnunk (ők a FORTH módszer hazai „forgalmazói” – a szerk.) és a konzorciumi partnerünk,
az Universitas-Győr Alapítvány segítségével két gépipari célgyártó cégnél kezdődik meg az az innovációs
folyamat, amelyben május végére-július elejére eredményeket várunk. Abban bízunk, hogy az innovációs
folyamat végére létrejönnek azok a prototípusok, megvalósíthatósági tanulmányok, amelyeket a FORTH
módszer outputként garantál” – részletezte az előrelépést Dr. Komlósi László.
Autonóm járművek jogi kérdései
Az alprojekt célja, hogy a belőle kialakuló kompetencia központ az autonóm járművek áttörésére felkészülve
segítse a jogalkotót a terület törvényi szabályozásban, valamint eleget tudjon tenni a vállalkozások számára a
jogi szakértéssel, tanácsadással kapcsolatos „megrendeléseknek”. Elvárt output egy olyan szabad-hozzáférésű
(open access) adatbázis, amely naprakész információkat tárol az EU és számos más állam a témában irányadó
releváns szabályairól, így mind törvényhozók, mind a tudomány számára hasznos gyűjtemény lehet itthon és
külföldön egyaránt.
Az alprojekt állását Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit mutatta be. A jogi kar dékánja elmondta, hogy a témában az
utóbbi időben nemzetközi szinten is felgyorsultak a kutatások, de hazai szinten is egyre több helyen vált
izgalmassá ez a terület. A terület iránti nagyfokú érdeklődés abból is látszik, hogy a Széchenyi István Egyetem
által szervezett országos autonóm járművek konferenciára szinte minden magyar jogi kar küldött előadót. A
dékán asszony elárulta, az adatbázis jelenleg 80%-on áll, de a többi indikátorral is jól haladnak. Bár a jog
világában nehéz Q1-es publikációt elérni, de ezzel kapcsolatban sincsenek elmaradásban. A publikációk,
doktoranduszok száma pedig az elvárt értékek felett van – hangzott el
Komplex forenzikus (kriminalisztikai) informatikai alkalmazások fejlesztése
Dr. Kovács Gáborék olyan alkalmazást fejlesztenek, amely tulajdonképpen a rendőrségi bűnjelkezelést teszi
könnyebbé. A helyszínelés illetve a nyomozás során ugyanis rengeteg bűnjelet dokumentálnak, ezek
adminisztrációja azonban rendkívül körülményes.
„A leendő termékünk célfelhasználója maga a rendőrség, amely több, mint 30 éve küzd azzal a problémával,
hogy nincs megfelelő bűnjelkezelési rendszere. Jelenleg minden papír alapon zajlik, bent a rendőrségen gépi
adatrögzítéssel felviszik az egészet a Robotzsaru rendszerbe. Mi ezt kiváltjuk egy mobilalkalmazással,
elektronikusan, a folyamat minden részét hitelt érdemlő módon rögzítve megoldani. Ráadásul úgy, hogy maga a
rendszer akkreditálható, ami a mai világban egy rendkívül fontos szempont” – avat be a részletekbe a projekt
felelőse.
„A rendszerünk előnye, hogy rögtön képet is tud rögzíteni a rendőr a helyszínen, akár videófelvételt vagy audio
dokumentumot is tud hozzáfűzni” – mutatta be az alkalmazásukat Dr. Kovács Gábor. (Fotó: Horváth Márton)
Azzal kapcsolatban, hogy állnak a projekttel, elmondta, a prototípus modell elkészült, az év második felében
kezdik meg a tesztelést, az Országos Rendőrfőkapitánysággal együttműködve elindul a rendszer próbaüzeme.
Ezt követheti az országos rendszeresítés, hiszen a kormány döntése értelmében 2020 júliusáig szeretnék
bevezetni az egységes bűnjelkezelési rendszert.
A fejlesztés során arra is rájöttek, hogy bár a magyar rendőrség elvárásai mentén készítették el a prototípust, a
koncepció valójában univerzális, tehát más országokban lévő jogi környezethez is adaptálható. Sőt, a civil
felhasználása is lehetséges, tehát nem csak bűnjeleket, hanem tetszőleges értéktárgyakat lehet vele nyomon
követni és az életciklusukat dokumentálni.
Hallgatói innováció
A hallgatói innováció területén Pup Dániel kifejtette, a négy versenycsapat (SZEngine, SZEnergy, SZEnavis,
Arrabona Racing Team) támogatása a cél. „A végső célunk, hogy a hallgatók kapjanak egy korszerű labor- és
eszközhátteret, fejlesszük az ipari kapcsolatokat, ezáltal fenntartható legyen a csapatok működése a
későbbiekben, valamint, hogy ösztönözzük a hallgatókat a tudományos munkára, ezáltal a későbbi oktatói
hátteret próbáljuk kiépíteni, támogatni” – foglalta össze tevékenységük lényegét.
Ami az indikátorokat illeti, ez az alprojekt írja elő a legambíciózusabb számokat, hiszen 240 bevont hallgatót,
16 diplomamunkát, 16 TMDK dolgozatot és 14 prototípust vállaltak. Pup Dániel megkönnyebbülve számolt be
róla, hogy minden mutatóban bőven a szükséges számok felett vannak, pedig még másfél év van hátra az
elszámolásig. Örömteli, hogy a projekt során kialakítandó laborok elkészültek, az eszközöket és berendezéseket
megkapták (egyedül az informatikai közbeszerzés maradt hátra).
Virtuális valóság rendszerek
A leglátványosabb demonstráció a végére maradt. Dr. Baranyi Péter az általuk fejlesztett MaxWhere
platformon, 3D-s virtuális térben tartotta meg előadását.
A professzor szerint kutatások bizonyítják, hogy azok a diákok, akik MaxWhere prezentációkból tanulnak,
30-40%-kal nagyobb teljesítményt érnek el a teszteken. A Széchenyi István Egyetem mellett megjelentek
oktatási anyagok a Dunaújvárosi Egyetemen és Pécsett is, de ez még csak a kezdet, ugyanis a termék elindult
világhódító útjára: többek között a Chinese University of Hongkong-on és az Ausztrál Nemzeti Egyetemen is
elkezdték használni.
Dr. Baranyi Péter elmondta, egyre több művész fedezi fel magának a MaxWhere-t. Legutóbb az orosz Lena
Galéria jelentkezett náluk, hogy virtuális térben tarthassanak egy kiállítást. (Fotó: Horváth Márton)
A rendszer nem csupán prezentációkra alkalmas, hanem laboratóriumokat is lehet benne modellezni, ez pedig
már nem csupán a diákok hatékonyságát növeli, hanem óriási költségcsökkentést is jelent. „Mi azt számoltuk, a
MaxWhere-rel a műszaki tudomány területén az országban évi 5 milliárd forintot lehetne megtakarítani, főleg a
szakképzésben” – emelte ki Dr. Baranyi Péter. További fontos terület az ipari felhasználás, ezen a területen az
Audival folynak a tárgyalások, akik a Q3-as gyártósor esetén tudnák alkalmazni a megoldást.
Az alprojekt vezetője úgy gondolja, a termékük forradalmasíthatja a weboldalak, sőt, úgy általában a
felhasználói felületek világát. „Kimértük, hogy 3D-s térben az emberek 50%-a jobban emlékszik arra, amit
látott. Az agyban ilyenkor nem csak a vizuális központ kapcsol be, hanem többek között a térbeli látásért felelős
parietális lemez is” – ecseteli, majd távolabbi perspektívába tér át. „Ami a parancssoros DOS-hoz képest a
grafikus felületű Windows, az lehet a Windows-hoz képest a három dimenziós MaxWhere. Parancsokból
ablakok lettek, most pedig ablakokból terek” – húzza alá a változás lényegét professzor.
Ipari matematika
Az Ipari matematika alprojekt részterületei közül leglátványosabb és legfigyelemreméltóbb az a szoftver, amely
endoszkóphoz csatolva vizsgálat közben tudja diagnosztizálni a vastagbélrákot. A megoldás képes a polypok
szövettani természetének előrejelzésére, azaz meg tudja mondani, hogy egy elváltozás milyen kockázati
kategóriába sorolható, mekkora a rosszindulatú daganat esélye. Mindehhez mesterséges intelligencia megoldást
használnak. A szoftver megbízhatósága már meghaladta egy átlagos szakorvos analizációs szintjét, jelenleg
95%-os találati aránynál tartanak.
Ahogy a legtöbb prezentációban, itt is elhangzott egy rövid áttekintés, hogy is áll a terület state-of-the-art-ja,
azaz mik a legfrissebb technológiai-tudományos eredmények a témával kapcsolatban. A helyzet jobb nem is
lehetne, hiszen a Széchenyi István Egyetem és a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház közös csapata világelső a
polypdiagnosztikában – ugyanakkor sürgető a kényszer, hogy az elkészülő kéziratokat publikálják, ezáltal
megőrizzék a lépéselőnyüket. Ami pedig magát a terméket illeti: már csak a szoftver endoszkópos illesztésén
kell dolgozni, így minden energiát arra fordíthatnak, hogy elinduljon a megoldás piacra vitele.
A Dr. Horváth Zoltán vezette alprojekt másik önálló fejlesztésű terméke egy olyan felhő-alkalmazás, amelyen
keresztül a szuperszámítógépen lévő alkalmazások könnyen kezelhetőek. Eddig ahhoz is komoly szaktudás
kellett, hogy egyáltalán valaki ki tudja használni az ezekben a nagyteljesítményű gépekben rejlő lehetőségeket,
ám a program megjelenése után ez mindenki számára könnyen elérhető lesz. A szoftver működését élesben
szemléltette is a Matematika és Számítástudomány Tanszék vezetője.